1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. vall az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független, anyagtalan hordozója. ▸ kileheli a lelkét | képzeletbeli, test nélküli lény. gonosz lélek. | kiv kísértet. hazajáró lélek.

2. az emlékezés, képzelet, értelem stb. folyamatainak összefüggő egésze, az ember belső valósága. lelkébe lát valakinek. | lélt rég pszichikum. | az ember érzelemvilága. valami betölti a lelkét. | akaraterő, bátorság. lelket önt valakibe. | lelkiismeret. nem visz rá a lélek. | bensőséges (művészi) átélés. játékában nincs lélek.

3. valamilyen tulajdonságokkal rendelkező ember. jó lélek. | ▸ lelkem | hiv személy. a lakosság 500 lélek. | <tagadó kif-ekben.> ▸ egy árva teremtett lélek sem

4. valaminek éltető eleme, legfontosabb tagja, része. a társaság lelke.

5. ▸ a toll lelke

6. zene vonós hangszer belsejében a fedőlap és a hátlap közé feszített pálcika. ▸ lelke rajta ▸ már csak hálni jár belé a lélek ▸ kiteszi a lelkét valakiért, valamiért ▸ a lelkére beszél valakinek

[ fgr tőből]

1. <légnemű anyagot> belehel, ill. <folyékony anyagot> ehhez hasonló módon magába vesz. friss levegőt szív; vért szív.

2. <folyadékot, es. szemcsés anyagot> légritkítással kivesz valamiből v. fölvesz valamibe. bort szív a hordóból; tintát szív a töltőtollba.

3. kissé vál szopik. anyja emlőjét szívja. | ▸ fogát, ajkát, ínyét szívja | ▸ szívja a fogát

4. <égő cigarettát, szivart, pipát> szájában tart, és füstjét beleheli, ill. ez a szokása. milyen cigarettát szívsz? | <kábítószert> így fogyaszt. ópiumot szív.

5. ritk <szeszes italt> (apránként, lassanként) iszik.

6. ▸ magába szív

7. biz: ▸ szívja magát

[hangut]

1. bonc összehúzódásával és kitágulásával a vérkeringést biztosító, izomos falú szerv. ▸ dobogó szívvel ▸ szíve alatt | állatnak ez a szerve mint étel. | a mellnek a szív előtti, bal oldali tájéka. ▸ szívére teszi a kezét

2. <kif-ekben: az emberies érzés jelképeként.> ▸ fáj a szíve ▸ csupa szív ▸ nincs szíve valamit megtenni ▸ van volna szíve valamit megtenni | <a szeretet jelképeként.> belopja magát valakinek a szívébe; ▸ a szíve csücske valaki | <a szerelem jelképeként.> elnyeri valakinek a szívét. | <a bátorság, lelkesedés jelképeként.> helyén van a szíve. | <az egyén érzésvilágának jelképeként.> a szívébe lát valakinek; ▸ szívből ▸ ami a szívén, az a száján ▸ szívére vesz valamit

3. vál az érzelmi életében tekintett ember. két szív egymásra talál. | ▸ szívem

4. vmely terület, település, intézmény központja. a város szívében.

5. a szívet jelképező hagyományos stilizált ábra. nyíllal átlőtt szív. | (jelzőként) szív alakú levél. | ilyen alakú (dísz)tárgy. mézeskalács szív.

[ fgr ]

1. <jelen v. múlt idejű ragozott igealakok után, múltbeli (folyamatos) cselekvés, történés kif-ére.> ül vala; jártunk vala.

2. táj v. irod <jelen idejű ragozott igealakok után, a felt mód múlt idejének kif-ére:> ...-t volna. ha meg nem fordul vala.